A hazai természetjárás egyik legismertebb és legkedveltebb útvonala, a Kéktúra, Tardost is érinti. Ez a legendás túraútvonal nemcsak gyakorlott túrázóknak, hanem családoknak, természetkedvelőknek és lelkes felfedezőknek is felejthetetlen élményeket kínál. A Kéktúra minden résztvevő számára mást jelent – lehet kihívás, kikapcsolódás vagy belső utazás –, de abban mindenki egyetért, hogy az úton szerzett élmények közelebb visznek minket a természethez és önmagunkhoz is.
A Tardos felett magasodó Gorba-tető kedvelt helyszíne a siklóernyőzés szerelmeseinek. A starthely megközelíthető gyalogosan a leszállóból, a keleti oldalon futó ösvényen keresztül, vagy közúton a Tardosbánya és Agostyán közötti nyeregből, ahonnan egy déli irányú ösvény vezet fel. A szintkülönbség 78 és 113 méter között változik. A területet nemcsak a kedvező startolási adottságai teszik népszerűvé, hanem a tiszta, rendezett tisztás és a lenyűgöző panoráma is. A hely túrázásra is ideális, félúton pedig egy autóval is megközelíthető parkoló segíti a látogatókat.
A Gerecse lankái között, Tardos határában bújik meg a festői Malomvölgyi-tó – igazi kikapcsolódást nyújtó célpont, legyen szó horgászatról, kirándulásról vagy egy finom hekk elfogyasztásáról a tó partján. A tó környékét átszövi a Malomvölgy tanösvény, amelynek útvonala a vízpart közeléből indul. A teljes tavat nem kell megkerülni: az ösvény körülbelül félúton elágazik, és a hegy irányába vezet tovább felfelé. Az első tájékoztató tábla rögtön a tanösvény elején található, rajta a megállóhelyekkel és információs pontokkal – ideális útitárs családoknak.
A Nagy-Gerecse északi lábánál, az erdő mélyén bújik meg a Serédi-kastély, amelyet Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás építtetett 1935-ben. A kúriaszerű épület egy kerítéssel övezett tisztáson áll, a Kéktúra egyik különleges megállójaként. A környező, egykori érseki birtokként szolgáló erdők ma is a nyugalom és az elvonulás tökéletes helyszínei.
Bár közismerten „vörösmárványnak” nevezik, valójában vörös színű mészkőről van szó – a „márvány” elnevezést kiváló fényezhetőségének köszönheti. A kőzet jellegzetes vörös árnyalatát a benne található vasoxid, elsősorban a hematit adja. Különleges értékét tovább növelik a benne gyakran előforduló ősmaradványok, különösen az ammoniták. A bánya jelenleg magántulajdonban van, így a területre belépni tilos – azonban bizonyos időszakokban szervezett, vezetett látogatásra mégis nyílik lehetőség.
A via ferrata olyan sziklamászó útvonal, ahol létrák, fémkábelek és hidak segítik a biztonságos haladást a sziklafalakon. Ezek a pályák megfelelő felszerelést, némi gyakorlati tapasztalatot és jó fizikai állapotot igényelnek. A magasság miatt a tériszony leküzdése is része a kihívásnak. A nehézségi szinteket „A”-tól „F”-ig jelölik – az „A” a könnyű, míg az „F” már csak tapasztalt mászóknak ajánlott.
A Gerecse egyik legszebb völgyében, a Bocsájtó-völgyben található ez a 30,5 hektáros arborétum, amely egész évben lenyűgöző látványt nyújt. Növényritkaságai, árnyas sétaútjai és páratlan természeti környezete miatt minden évszakban érdemes felkeresni. A völgy adottságainak köszönhetően nyáron is kellemesen hűvös klímájú, így a legnagyobb melegben is ideális kirándulóhely.
A Gerecse Tájvédelmi Körzetben, egy korábbi kőfejtő területén épült meg ez az egyedülálló lombkorona tanösvény Süttő és Tardos határán. A 44 méter átmérőjű, 105 méter hosszú, kör alakú sétaút a fák lombkoronája között vezet, és egy időszakos vízfolyás felett is átível. A 11 méter magasban futó ösvény enyhe lejtésű szakaszokkal és pihenőpontokkal biztosít különleges természeti élményt minden korosztály számára.
A Tatai vár a város legikonikusabb építménye, amely a 14. században épült a Cseke-tó partján, és évszázadokon át fontos katonai és nemesi központ volt. A vár gótikus stílusban készült, majd a reneszánsz korszakban jelentős átépítéseken esett át. Ma múzeumként működik, ahol a látogatók megismerkedhetnek Tata történetével. Festői környezetének és történelmi hangulatának köszönhetően kedvelt kirándulóhely minden korosztály számára.
A 18. századi barokk építészet szép példája, mely 1771 és 1775 között épült fel a korábbi templom alapjaira. Az építkezést Mária Terézia kezdeményezte, a terveket pedig Schaden Lenárd esztergomi kőművesmester valósította meg. A 155 m²-es alapterületű, paraszt-barokk stílusú templom az évszázadok során több alkalommal is megújult. Az 1970-es években teljes külső renoválásra került sor, 1972-ben pedig az elöregedett, 200 éves plébánia helyett új épületet emeltek.
A Templom téren található épület nemcsak helytörténeti jelentőségű, hanem kulturális emlékhely is. A kerítésnél elhelyezett tardosi vörös márvány kőtömb a szlovák közösség betelepítésének 280. évfordulójára emlékeztet. Az épület egykor Fekete Lajos – Kossuth-díjas történész, levéltáros, turkológus, paleográfus és egyetemi tanár – szülőháza volt. A felújított Emlékház ma már kisebb csoportok számára is nyitva áll, és kiváló helyszíne ismeretterjesztő programoknak, foglalkozásoknak.
Tarnóczy András 2001 óta fogadja az érdeklődőket saját otthonában kialakított Rádió Múzeumában. A különleges gyűjtemény jelenleg 130 darab működőképes, eredeti állapotában felújított vagy restaurált rádiókészüléket mutat be – mindez több mint két évtizedes szenvedélyes gyűjtőmunka eredménye. A folyamatosan bővülő kollekció az 1920-as évektől egészen az 1970-es évekig kínál betekintést a rádiózás történetébe. A látogatók magyar és külföldi gyártmányú készülékeket egyaránt megcsodálhatnak.
